HIM:        

1995-ben Ville Valónak az az ötlete támadt, hogy alapíthatna egy rockcsapatot. Ezért már is hozzálátott egy saját saját együttes kialakításához; 2 ember már megvolt, Ville az énekes, és legjobb barátja Mikko Paananen (alias Migé Amour), aki basszusgitáron játszott. Ez még nem volt elég, de szerencére a baráti köreikben akadt egy-két zenész. Felkeresték hát Ville régebbi iskolatársát Mikko Lindstöm-öt (Linde, Lily Lazer) gitárosnak, Juhana Rantalát (Pätkä) dobosnak, és Antto Melasniemit billentyűsnek. Ők öten alkották a Ville által His Infernal Majesty-re keresztelt rockbandát amit később a kezdőbetűire rövidítettek a félreértések elkerülése érdekében így  HIM néven futnak tovább.

Ugyanebben az évben a banda kiadta első demóját is, de ekkor még nem igazán nyerték meg a közönség tetszését.

A változást az 1996-ban megjelent EP-jük a 666 Ways To Love: Prologue hozta meg; csak Finnországban jelent meg és mindössze 1000 példányban, de az embereknek annyira megtetszett, hogy mára már a rajongók iszonyatos nagy árakat fizetnek érte, hogy megkapják, ugyanis abból az 1000 darabból mára már nem maradt 1 darab sem. Nemsokkal később a banda lemezszerződést kötött a BMG-vel, és 1998 nyarán megjelent az első albumuk Greatest Love Songs Vol. 666 néven. Erről a lemezről a Chris Isaac feldolgozás a Wicked Game aratott hatalmas sikert. A Gun Supersonic német kiadó segítségével a HIM nemsokára Németországban is ismert lett. Majd a felhalmozódó sikerek után a többi európai országban is híresek lettek.

Erre a nagy sikerre az 1999. 11.02-én mejelent Join Me maxi tette fel a koronát. Ez volt az első kimásolt maxi a pár hónappal később megjelent  Razorblade Romance albumról. A szám megtetszett a The 13th Floor című film rendezőjének is így hát a Join Me már filmzene is lett egyben. 1999 decemberében a Join Me a német singe-charts 16. helyén áll, később felkapaszkodott az első helyre. A dalból eladott maxik száma Finnországban meghaladja a 100 000-t, így már platinalemez is lett. Most már a média is észrevette a csapatot.

A Razorblade Romance album kiadása előtt az együttes nagy változásokon ment keresztül. Elveszítette a billentyűst, Antto Melasniemit, és a dobost, Juhana Rantalát. Helyükre a billentyűk mögé Jussimikko Salminen (Zoltan Pluto) állt be, a dobokat pedig Mikka Karpinnen (Gas Lipstick) kezelte tovább. A másik, ami problémát okozott az volt, hogy az új album a Finnvox stúdióban Hiili Hiilesmaa keze alatt jelent volna meg, és a tagcsere miatt is jobbnak gondolta a banda , hogy az albumot újravegyék. Így hát Hiili helyett John Fryer lett az új producer, és az albumot a Walii Rockhouse stúdióban újravették immáron az új felállásal.  Ezért a Razorblade Romance album 2000. 01. 24-én került a boltokba.

A második maxi a Right Here In My Arms lett, ami 2000. 03. 06-án került forgalomba. Ezek után sorra jöttek az újabb sikert hozó dalok; Poison Girl 2000. 07. 03. Gone With The Sin 2000. 10. 23. Ebben az időben jön létre a HIM első német honlapja is (www.him-music.de). A Gone With The Sin megjelentével egynapon a The 69 Eyes Blessed Be című albuma is a boltokba kerül. Az albumon egy két számban Ville is hallható. Ugyanakkor Ville szerepel a The 69 Eyes Wasting The Dawn című dalának klipjében. Ebben a klipben Ville egy részeg rocklegendát játszik (bár nem igazán lehet láni, mert csak egy-két jelenet ereéig mutatják, vagy háttal). 2000 Novemberében a HIM már szinte minden órában koncerteket ad a világ minden táján. Senkit nem lap meg a hír, hogy egy-két koncert elmarad (Nagy-Britannia), vagy eltolódik más időpontra. Sok ideig Migé betegeskedik, ezért néha nélküle kellet koncertet adni.

Az újévi koncerten a zenekart az a szörnyű hír éri, hogy Zoltan úgy döntött, kilép a HIM-ből. Állítólag a sok stressz miatt hagyta el az együttest. De ő maga azt nyilatkozta: "A banda nagyon meglepődött a döntésemen, de sajnos akkor úgy éreztem, hogy nem vagyok elég jó egy ilyen zenekarra, és a sok felhajtás miatt sem nagyon éreztem jól magam. Manapság már bánom, hogy otthagytam ezt az együttest,  és már milliószor végiggondoltam, hogy miért is csináltam ezt. De nem tudom megmagyarázni magamnak. A HIM tagjaival a mai napig jóban vagyunk, de már nem olyan mértékben mint annak idején..."

A harmadik album előkészületeiig Ville helyettesítette a billentyűst, de muszáj lett volna találni egy új tagot, az új album miatt, és az utána következő koncertkörút miatt. Ezen kívül problémák akadtak a kiadóval és a producerrel, így újra visszatértek a Finnvox stúdióba.

Az új album a Deep Shadows and Brilliant Hightlights nevet viselte és előreláthatólag 2001májusában jelent volna meg, de ez az időpont még sokszor megváltozott. Az új producer T. T. Oksala lett, a munkálatokat pedig 2000 decemberében kezdték meg. Ekkor lép be az együttesbe a volt Sub-Urban-Tribe tag Joni Purttinen (Emerson Burton) Migé volt iskolatársa billentyűsnek. Így most már teljes felállással láthattak neki az új albumnak. 

2001 januárjában a stáb hivatalosan is bejelenti, hogy az album nem jön ki előbb mint augusztus vége, és szeptember eleje között. Végül az album 2001. 08. 27-én jelent meg, vele együtt az első maxi a Pretending cimű nótával.

Ebben az évben még rengeteg fellépés várt rájuk, mivel ők voltak az egyik fő vendége a Rock Am Ring, és a Rock Im Park fesztiváloknak.

A sok fellépés után a HIM 2002. telén hozzákezdett a negyedik album felvételéhez. Ezúttal elhatározták, hogy a szövegekből eltűnnek, a babyk, honeyk, darlingok, és más ilyen szavak. Producernek újra Hiili Hiilesmaa-t választották. A szövegvilág sokkal sötétebb, titokzatosabb lett, a 3 perces pop formátumot pedig 4, 5, 7, sőt az utolsó számot 8 és fél percesre hosszabították meg. A banda elmondása szerint a dalok csak jobb lettek, mikor hosszabbaká tették őket. Ville elmondása szerint életében először írt 5-6 versszakos dalokat. Azt is mondták, hogy ezzel az albummal kicsit közelebb kerültek az elsőhöz, bár nem technikailag, hanem zeneileg. Az albumról az első maxira a Funeral Of Hearts lett kimásolva ami 2003. 03. 17-én jelent meg. Az album Love Metal névre keresztelve 2003. 04. 14-én jelent meg.